Bridgestone World Solar Challenge világverseny

Bridgestone World Solar Challenge világverseny

Sikerült…! Ez volt az első gondolata minden csapattagnak, mikor az első magyar fejlesztésű és gyártású napelemes technológiájú autó 7. helyezettként áthaladt Ausztráliában a BridgestoneWorld SolarChallenge világverseny célvonalán.

Menjünk vissza egy kicsit az időben. Októberi számunkban bemutattuk az Autonet által gyémántfokozaton támogatott csapatot és a MegaLux nevű, Kutasi Zoltán vezetésével a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai (GAMF) Karának hallgatói és oktatói által fejlesztett napelemes autót. Akkor az autó és a csapat is már úton volt a verseny helyszínére. A MegaLuxautó Szingapúrig repülővel, majd onnan hajóval utazott az észak Ausztráliában található Darwin városáig, ahol a Napelemes Autók Világverseny rajtvonala volt.

Ezen való áthaladásig azonban a 10 diákból és 4 főiskolai munkatársból álló csapatnak rengeteg munkája volt. Az autó darwini VÁM területről való kikérése során kezdődtek a nehézségek. A technika ördöge sem kerülhette el a nagyreményű MegaLux autót, és több töltésvezérlő is cserére szorult még a gépátvétel előtt. Semmilyen nehézség, esetleg többnapos munka sem jelentett igazi akadályt a csapatnak, és végül fáradtan, de lelkesen vitték az autót a verseny előtti végső ellenőrzésre, hogy a forgalomban való részvételhez szükséges forgalmi rendszámot megkaphassa. Itt kétféle vizsgálaton esett át, egy statikus, majd egy dinamikus gépátvételen. A csapat felkészültségét mutatja, hogy a szabályzatnak megfelelően épített MegaLux más csapatok autóihoz képest gyorsan átment a szükséges ellenőrzéseken. A versenybírók, de más csapatok elismerését is kivívta a szakszerűen és a legmodernebb technológiával megépített gépkocsi. Csodájára jártak a Per-preg technológiával, méhsejt szendvics szerkezetű szénszálas kompozit anyagból készített futómű elemeknek. Olyannyira, hogy az autót a Top10-be beválasztotta a versenybíróság. Ez nem csak erkölcsi elismerés volt, hanem jobb helyen levő Depo-t is jelentett a darwini tesztpályán. Itt tartották a verseny első részét, a körpályás időmérőt. Ennek eredménye adta meg a verseny indulásirajtsorendjét, ahol már az országúton folyt a versengés.

Valójában nem létfontosságú a legjobb köridő megszerzése, hiszen középmezönyből is meg lehet nyerni ezt a versenyt. A MegaLux a köridő alapján a 11. helyről indult útnak 2015. október 18-án vasárnap Darwin-ból a Stuart Highway-en, mégis a Challenger Class kategóriában és összetettben isaz előkelő 7. helyezést érte el úgy, hogy őt is megelőzte 1 csapat autója, ami rosszabb helyről indult. Sok csapat kiesik ezen a versenyen, és nem tudja teljesíteni a 3022 km-es távot.

Többféle nehézségeket kellett a csapatnak leküzdenie. Alapfokon megszokást igényelt, hogy a nap északon és nem délen delelt. Elképzelni nehéz, de a valóságban még a legjobb tájékozódó képességgel rendelkező csapattagok is rendszeresen rossz irányba fordultak, mivel az emberi alap tájékozódásuk zavarodott meg a nap ellentétes járásától. Érdekesség, hogy nem csak a nap járása más, hanem pl. a szobákban a hőmérsékletszabályozó gombja is fordított logikájú. Ugyan az Ausztráliáról elterjedt rémhírek ellenére egyetlen mérges vagy veszélyes álattal sem találkoztak útjuk során, ennek ellenére minden sátor felállítása és alvás során kötelező szabály volt a sátrak zárva tartása, hogy a hideg éjszakák során kígyók vagy skorpiók ne fészkeljék be magukat a meleg emberi testek mellé. A hőingadozás igen nagy volt. A nappali 35-38 oC után éjszaka 10 oC körül alakult a hőmérséklet. Nappal figyelni kellett a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére, amelyre több helyről kaptak figyelmeztetést a versenyzők.

Ezeken az alap kihívásokon túl további nehézség volt, hogy aversenyszabályzat is igen szigorú. A versenytáv alatt 9 ellenőrző ponton kellett megállni kötelezően, hogy a csapatok pihenhessenek. A két pilóta a kontrol ponton cserélt, átlagosan 3-3,5 órát töltöttek a MegaLux-ban a következő megállásig. Ezeken a kiállásokon szerelni nem lehetett az autót, továbbá a csapatok mellé a versenybizottság által kinevezett ellenőrök lecserélésre kerültek, nehogy összebarátkozzanak vele az egyes csapatok tagjai. Ők készítették a csapatokról ajegyzőkönyvet, és minden szabálytalanságért büntetőperceket adtak. Igaz volt ez akár a sebességkorlát túlépésére, vagy a nem megfelelő helyen történt előzésre.Természetesen a versenyszabályzat bárminemű megsértése esetén is szankciók vártak a csapatokra. Figyelték, hogy a csapat pontosan indul és áll-e meg, műszaki meghibásodásnál a szabálynak megfelelő biztonsági előírásokat betartják-e.

De más nehezítésekkel is szembetalálták magukat a csapattagok. A Stuart Highway első szakaszán, az utolsó igazi város, Katherine után bozóttűz nehezítette a látási viszonyokat. Ezen a starttól 300 km-re levő településen volt az első ellenőrzési pont, és ezután a népsűrűség is erősen lecsökkent. Egy Európa méretű területen annyi a lakosok száma, amennyi ember Kecskemét és környékén él. A kietlen útszakaszon sok helyen sebességkorlát sincs, így elméletileg a napelemes versenyautók is bármekkora sebességgel mehetnek. De nem csak ők… A nagy és akár 53méter hosszú Roadtrain-ek(vasúti hosszúságú pótkocsi)is ezt teszik. Ezek az óriások egy 240 kg össztömegű, Per-preg műanyagból készült autó utolérésekor először a menetszelükkel az árok felé taszítják a könnyű gépjárművet, az előzés végén pedig megpróbálják maguk mögé szippantani.

Valójában a napelemes autó sem mehet bármekkora sebességgel. Nem annyira az elsőkörben eszünkbe jutó úton levő vadállatok, mint pl. kenguruk miatt, mivel ezek az élőlények csak sötétedés után merészkednek elő rejtekhelyükről. Ennek ellenére látható elütött kenguru az úton, melyek az éjszaka közlekedő Roadtrain-ek áldozatai. További útakadályt jelenthetnek a benszülöttek, akik nyugodtan állnak az út közepén, és a mellettük elrobogó járművek ellenére sem mennek arrébb. Szerencsére ilyen esettel csak egyszer találkozott a csapat a verseny teljes hosszán. Ezeken túl a valódi okok egyikea napelemes autó sebességének korlátok között tartására a katamarán karosszéria kialakítás, amit a csapatok fele választott a kis homlokfelület, így kis légellenállási együttható elérése céljából. Ezzel a kialakítással a nagy napelem felület 100 km/h sebesség környékén azt az érzést kelti a pilótában, mintha nem is autóban ülne, sokkal inkább repülőben. Másik ok a megfelelő sebesség választásához, hogy folyamatos stratégiát kell kialakítani az eltárolt elektromos energia mennyiségére. A szikrázó napsütésben a 6 m2 napelemmel elérhető 1500W teljesítményfátyolfelhős időben – annak ellenére, hogy az ember a bőrén majdnem ugyanolyan melegnek érzi – 200 W értékre esik.Ez nem elegendő sem az autó működtetésére, sem az akkumulátorok töltésére. Ezért ilyen körülmények között a 20 kg akkumulátorcsomag látja el energiával a gépkocsit, amellyel a hatótáv korlátozott. A verseny közben az akkumulátorok külső töltésére nincs lehetőség, csak a napelem árama töltheti, így komoly taktikai számításokat igényel a versenyzés. Ezt nehezebbé teszi, hogy a versenyzőknek nincs információja a többi csapat helyzetéről. Internetes vagy telefonos segítség kérése is nehézkes a sivatagban, legfeljebb műholdas kapcsolatra alkalmas készülékekkel megvalósítható az ilyen kommunikáció. Ezzel borsos költsége és ára miatt viszont a legtöbb csapat nem rendelkezik. Így nem tudja a csapat a verseny közben, hogy előtte vagy mögötte milyen távolságban autózik a másik csapat. Azaz, van értelme nagyobb energiát elhasználni az akkumulátorokból, mert megéri az „árát” a többlet áramfogyasztás, és sikerül utolérni, sőt megelőzni az előtte haladó csapatot, illetve sikerül megvédeni a pozíciót a csapatot követő versenyautóval szemben.

A MegaLux csapata mindössze14 fővel és 4 kísérő autóval volt jelen, de akár 50 főből és ennek megfelelő gépkocsi darabszámból is állhat egy csapat. A MegaLux csapaton belüli feladatfelosztás az egyes autók között az alábbi volt:a versenyautó előtt a felderítő éselső követő, utána pedig a hátsó követő és utánfutót vontató gépkocsi ment. A felderítő gépjármű dolga volt 5-10 kilométerrel előre menni, és felderíteni a várható útszakaszt, előkészíténi az ellenőrzési pontokat, megtalálni az esti pihenőhelyeket. Itt ült egy riporter és egy filmes, akik folyamatosan felvételeket készítettek a csapatról.

Az első követő és a hátsó követő autók dolga volt közrezárni a napelemes autót, hogy védett módon hajthasson az országúton. A Stuart Highway nem túl forgalmas út, de van rajta forgalom. A már említett Roadtrain kamionokon túl lakóautók, de személygépkocsik és kisebb tehergépjárművek is közlekednek rajta. A csapattagok egymással adó-vevőn (Walkie-Talkie) keresztűl beszéltek.

Elsődlegesen az első követő autó tartotta a kapcsolatot a közlekedés résztvevőivel. Roadtrain-ekkelegyeztetett, a többi versenyző csapattól és az úton közlekedő egyéb járműtől előzésénél CB rádión engedélyt kért. A navigátor jelezte a várható útviszonyokat a pilótának. Folyamatosan egyeztetettvele a szembe jövő járművekről, előzési lehetőségekről, döglött kengururól az úton, amit ki kell kerülni, a hátralevő kilóméterről, stb.

Hátsó követő autó szorosan a MegaLux mögött jött. Ebben az autóban ült a versenybizottsági megfigyelő, akit a versenyszervezők küldtek.

A sort záró autó és utánfutó együttes a csapat felszerelését szállította.

A MegaLux a világ műszaki egyetemeinek rangsorában 2. helyen szereplő Stanford Műszaki Egyetem ArcTan nevű gépkocsijával fej-fej mellett haladt szinte a végéig, de a második napon egy dupla kerékdefekt alkalmával eldőlt a helyezési sorrend a két csapat között. A MegaLux a verseny során 4 alkalommal kapott defektet.  Természetesen mindenki elégedett az eredménnyel, hiszen a cél a táv megtétele, azaz a célvonalon való áthaladás volt, és ezt túl is teljesítette a csapat az elért 7. helyezéssel.A GAMF csapata mögött végzett a világrangsorban 3.  Cambrige és az 1. számú MIT csapata is.

A csapat a kezdeti sikerekre alapozva tervezi a MegaLux koncepció folytatását, és a jövőre Dél-Afrikában, majd a következő, két év múlva megrendezésre kerülő Ausztrál versenyen való elindulást. Ehhez természetesen az anyagi feltételeknek is teljesülniük kell. Azonban elég konkrét elképzelésekkel rendelkeznek az autó módosításáról. A koncepció jó volt, az autó formája minden feltételnek megfelelt. Kényelem szempontjából is, hiszen ez egy több napos vezetéssel járó versenyben fontos szempont. A verseny közben szerezett tapasztalatok segítségével látszik, melyik alkatrészeken kell fejleszteni. Az is kiderült, hogy a csapat létszámát növelni kell. Így az autó építése jobb hatásfokkal történhet, és a verseny közben kifinomultabb stratégiát lehet alkalmazni.

A csapattagok nem csak tapasztalatokkal, hanem élményekkel tele értek haza. Egy tag érkezik később, a MegaLuxautó még szállítás alatt van. Hónapokba is kerülhet, amíg Kecskemétre visszaérkezik, de sokan várják, hogy nyilvánosság előtt újra megmutassa magát.

Abban mindannyian egyetértenek, hogy ez nem is verseny volt, hanem valójában egy kihívás, amit a csapat sikeresen teljesített, ráadásul nagyon szép helyzéssel! Gratulálunk a Kecskeméti Fősikola GAMF kari MegaLux csapatának!